Egységes jogalkalmazást végre a választási kampányban!
Az Együtt székesfehérvári aktivistái 2018. március 28-án szerdán a közös ellenzéki jelölt, valamint az Együtt- a Korszakváltók Pártja mellett kampányolva, az általánosan elfogadott és megszokott kitelepülő pulttal választási gyűlést tartottak a párt programjának a választókkal történő megismertetése céljából.
Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és a IX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 145. § (1) bekezdése szerint választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A nevezett törvény rögzíti azt is, hogy szavazás napján választási gyűlés nem tartható. Az elmúlt napok híreihez csatlakozva meg kell említenünk, hogy e törvény rögzíti azt is, hogy a választási gyűlések nyilvánosak, és a rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. Ezek alapján bizonyosan állíthatjuk, hogy sem a választási gyűlést szervező és végrehajtó szervezet, vagy annak aktivistái, sem a választási gyűlésről hiteles tájékoztatást nyújtani szándékozó média, illetve annak munkatársai nem akadályozható senki által! Határozottan állítjuk, hogy a választási gyűlés lefolyását, sem az arról történő tudósítást sem a közforgalom előtt megnyitott magánterület tulajdonosa, sem biztonsági vezetője, sem a felkészítetlen rendőr járőr, és főleg nem egy regnáló politikus (ahogy ezt Tasó László fideszes országgyűlési képviselő, a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkár tette nyíracsádon tartott lakossági fórumán a Hír Tv stábjával) nem zavarhatja meg, nem függesztheti fel, nem akadályozhatja meg.
Nagyon érdekes egyébként - kampányidőszaktól függetlenül is - hogy Székesfehérvár MJV területén belül az Alba Pláza területének számít még a város lakóinak gyalogos közlekedésére szolgáló járda is! Nem tudjuk, van e valaki, aki szerint ez normális?
Természetesen az Együtt Székesfehérvári Szervezete tiszteletben tartja a magántulajdont, de tiltakozik az ellen, hogy a város területén belül a közforgalmat a magántulajdonban lévő objektumok közforgalom előtt megnyitott területein biztosítsuk!
Jogkövető állampolgárokként tudomásul vettük azt is, hogy a pláza biztonsági vezetője udvariasan ugyan, de nem kellő ismeret birtokában kért fel bennünket a tevékenységünk beszüntetésére. Nem kívántunk élni azzal, hogy rendőrt hívjunk, mert megítélésünk szerint a választási gyűlés megakadályozásával keletkezett hátrányunk, valamint a rendőrségi eljárással kapcsolatos későbbi kötelezettségek nem lettek volna arányban.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a saját tapasztalataink szerint sajnálatos módon a fehérvári rendőrség járőrszolgálatának tagjai sem a megfelelő intézkedést hozzák minden esetben. Erre nagyon kézzel fogható példa a szemem előtt lezajlott intézkedés, amikor a Momentum székesfehérvári jelöltjének választási gyűlését, ajánlásgyűjtését jogszerűtlenül akadályozták meg az Inter Spar biztonsági szolgálatának hívása alapján lezajlott intézkedésük során.
Ebben az esetben ráadásul sajnálatos módon a Fejér megye 01 számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási bizottsága is nem kellő körültekintéssel járt el határozatában, melyet itt megtalálni! Sőt ezt a nem kellően megalapozott határozatot fogadta el a Namzeti Választási Bizottság is, ahova a sértett szervezet fellebezést nyújtott be.
A Kúria azonban megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, jogerősen kimondta, hogy nem volt jogsértő, hogy a Momentum Mozgalom választási gyűlést tartott, ajánlásokat gyűjtött és szórólapozott egy székesfehérvári áruház parkolójában a tulajdonos engedélye nélkül.
A Kúria az NVB határozatát megváltoztatva azt állapította meg, hogy jogsértő volt a választási gyűlés feloszlatása. A bíróság végzésében utalt rá: a választási kampány idején folytatott kampánytevékenység a választásoknak a demokrácia működésében betöltött szerepére figyelemmel az alkotmányosan leginkább védett kommunikáció körébe tartozik. Rámutattak: a magántulajdonban álló terület tulajdonosa szabadon dönthet arról, hogy a területét megnyitja-e a közforgalom számára vagy nem, de ha igen, akkor a terület politikai kommunikáció helyszíne is lehet. A bíróság hangsúlyozza: a választási eljárásról szóló törvényben a választási gyűlés tartásával kapcsolatban egyetlen tiltás található, amely az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületre vonatkozik.
A Kúria hangsúlyozta: a terület tulajdonosa nem jelölt, nem jelölőszervezet, a választási gyűlést nem ő szervezte. A konkrét választási eljáráshoz kapcsolódó cselekmény a választási gyűlés megtartása volt, a terület tulajdonosát ebben a körben megillető alapjog kizárólag a tulajdonhoz való jog. A véleménynyilvánítás joga e vonatkozásban csak a kérelmező jelölő szervezet, annak jelöltje és a választópolgárok tekintetében merül fel és értékelendő. Nem merült fel adat arra, hogy a választási gyűléssel a kérelmező akadályozta volna a vásárlókat a parkolásban, az áruházba történő bejutásban, illetve bármilyen más módon zavarta volna az áruház rendeltetésszerű működését, így ez alapján a terület tulajdonosa érdekkörének érdemi sérelme nem valósult meg – mondta ki a Kúria.
A Kúria szerint a tulajdonjog korlátozása a választási gyűlés megtarthatósága érdekében szükséges és arányos, ezzel szemben a választási gyűlés befejezésére történő felszólítás a kérelmező véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez és választási gyűlés tartásához való jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti. A Kúria ezek alapján megváltoztatta az oevb és az NVB határozatát és megállapította, hogy jogsértő volt a választási gyűlés feloszlatása.
A bíróság végzése (3727920182-szamu-hatarozat) jogerős.
