Tanulni és tanítani, hogy fiataljaink értsék a demokráciát
Néhány mondat a „Becsület Napja” kapcsán történt felbuzdulásra.
Az első megemlékezést, mely akkor még felvonulás volt a Clark Ádám térről a Budai Várba, a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal rendezte meg, még 1997. február 11-én.
2012-ben a Magyar Nemzeti Arcvonal hivatalosan közölte, hogy nem rendez központi megemlékezést. Helyettük a Pax Hungarica Mozgalom és a Nemzeti Forradalmi Párt szervezte az eseményt, amelyen rajtuk kívül magyar részről az NS Front, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg vett részt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Becs%C3%BClet_napja
Fejér megyében és Fehérváron nem újdonság jelenlétük. Csókakőn a várnál Horthy szobrot avattak, a megyeszékhelyen 2012-től vonulnak februárban. Nem sokan, bár halkan jegyzem meg, többen, mint kellene, s többen, mint egy baloldali demonstráción. De ez nem fehérvári ügy, fehérvári jelenség. Tény, hogy itt vannak lelkes, megtévesztett ifjak, fiatalemberek, csodaszép fiatal hölgyek, akik ráadásul történészek, tanárok, jogászok, és nem csak a képzetlenebb rétegből valók. A vasúti irányítótorony és a Hóman szobor kapcsán volt alkalmam megismerni közülük többeket. Ez országos probléma. Nem csak a Jobbik, hanem a szélsőségét biztosító „civil” szervezetei ordas eszméi éltető talajra találnak egy fogékony, s főleg fiatal értelmiségi rétegben. Ez ellen nem lehet másképp küzdeni, csak tanulni, és tanítani! Még az első Orbán kormány megakadályozta ezt és tett ellene, a mostani már nem tesz semmit, hanem összekacsint velük, a demokratikus ellenzék pedig képtelen bármit tenni. Már 2005-2006-ban is impotens volt ebben a kérdésben.
Azt gondolom viszont, hogy az Eleven Emlékezet szaktekintélyeinek véleményét osztva, a téma kibeszélése, megértése, megértetése, vitája fordíthatja csak meg ezt a hamis történelem szemléletet. Szerintem a magyar értelmiségi köröknek kellene végre a napi pártpolitikai „észosztáson” túl értelmes vitákat szervezni hazánk XX. századi történelmének máig le nem zárt eseményeiről. Gondoljunk csak Trianonra, Károlyi grófra, Tanács Köztársaságra, Bethlen-Horthy korszakra, baloldali munkásmozgalomra, Holokausztra, 56-ra, Kádár korszakra, s ma már a rendszerváltoztatás időszakára is.
Természetesen nagy lehetőséget teremtene a neonáci eszmék visszaszorítása területén a demokratikus jogállam helyreállítása, és gazdasági fejlődés beindulása, mellyel szűkülhet neonáci eszmékre fogékony tábor. Nem beszélve arról a fontos dologról, hogy sokkal kisebb tábor lenne fogékony (megfelelő oktatási viszonyok között) a neonáci eszmékre, ha a mai szegénységbe csúszó középosztály, valamint a mélyszegénységben élők európai átlag életszínvonalat érhetnének el.
Az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban azt tartom, hogy nem célszerű az „átlag polgár” figyelmét felhívni Kuruc infós, és más szélsőjobboldali online médiák híreire, mert azzal a táboruk nem igazán fog csökkeni, sőt benne van a veszélye annak, hogy nőni fog.
Azt sem igazán célszerű követni szerintem, hogy azzal hívjuk fel magunkra a figyelmet, hogy ilyen címszalagon kerüljünk a jobboldal által uralt média címlapjaira: „néhány tíz fős szélsőjobboldali megemlékező felvonulását, táblákkal és kiabálással zavarta meg egy tucat bal-liberális ellentüntető, akik összetűzésbe keveredtek a neonáci fiatalokkal, melynek következtében a rendőrség az ellentüntetőket előállította”. Mert így szokott végződni a DK által szervezett (pedig lelkes fanjaik vannak) demonstráció, ha provokálva vannak.
Természetesen lehet kérni, hogy a bíróság tiltsa be ezeket a „civil” szervezeteket, lehet törvénymódosítást javasolni, lehet közleményben tiltakozni, de egyet nem lehet egymás lejáratására használni bármilyen szélsőséges rendezvényt.
Mi tettük a dolgunkat, ahogy egy normális demokráciában illik. Felhívtuk a közvélemény figyelmét, hogy tiltakozunk a nemzetiszocialista eszmék terjesztése ellen. Közleményben hívtuk fel az ügyészség és a rendőrség figyelmét, hogy tegye a dolgát ilyen esetekben. Sőt rendőrkapitány úr felé bejelentéssel is éltünk. Ők tették a dolgukat. A választ az alábbiakban olvashatja mindenki.
Székesfehérváron az emberek többsége utálja az állandó harcot, a politikai frontok nyitását, a szélsőséges megnyilvánulásokat. Természetes bölcsességgel utasítják el neonáci eszméket, és nem adnak hozzá tömeget. Ugyanakkor sajnálatos módon az ezen eszmék, vagy a mai hatalomgyakorlás módszerei ellen demonstráló, a Fidesz politikusai, és az általuk uralt média által „bal-liberális”-nak nevezett demokratikus ellenzék rendezvényeit sem a helyszínen támogatják.
Hogy néhány megyénkért és városunkért, valamint az itt élő korszakváltókért nagy-nagy aggódást mutató budapestieket megnyugtassam, mi elítéljük a neonáci rendezvényeket Székesfehérváron, de bárhol az országban. Figyelmükbe ajánlom a budapesti rendezvényeket, és az azzal kapcsolatos álláspontjuk kialakítására még idő is van. Mert nem csak Székesfehérvár volt a helyszíne eme „Becsület Napja” megemlékezésnek, hanem a Kapisztrán tér, Budapesten, 2016. február 13 án (szombaton), amikor a gyülekezés 14:00-tól, a kezdés: 15:00. A megemlékezés a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins szervezésében kerül megrendezésre. A rendezvény bejelentését a BRFK tudomásul vette.