Elképesztő szennyes sztori Székesfehérváron - a kormányhivatal engedélyével

Két horvát cég, a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun és a Kemis Termoclean összesen 41 ezer tonna szennyvíziszapot hoztak be 2018-ban Magyarországra. Előbbi cég 34, utóbbi 7 ezer tonnát. Ez a mennyiség a teljes horvát szennyvíziszap-előállítás fele, kb. a horvát fővárosban, Zágrábban 1 év alatt termelt szennyvíziszapnak felel meg.

A büdös, fekete masszát a két cég egy Székesfehérvár mellett álló hulladéklerakóba öntötték, legálisan. Az iszapot tároló magyar cég, a Fehérvári Téglaipari Kft. hatalmas üzletet csinált ezzel, és nekik mindegy, hogy a horvátok a magyar hulladék mellé öntik-e a sajátjukat.  A cégnek a 2018-as beszámolója szerint 792 millió forintos forgalma volt, ennek pedig az 57 százalékát, azaz 426 millió forintot adózott, tiszta haszonként tudta elszámolni. Horváth Sándor, a cég ügyvezetője 98 millió forintot osztalékként ki is vett a vállalkozásból.

A paradicsomi állapotok idén is folytatódhatnak, mert a kormányhivatal áprilisban kiadott határozatában meghosszabbította a Girk Kalun szállítási engedélyét, és az eddigi mennyiségnél nagyobb kvótát adott. A vállalat 2019. december végéig további 48 ezer tonna, vagyis 2400 kamionnyi iszapot hozhat be Zágrábból

A szennyvíztisztítás fejlődésével a keletkező szennyvíziszap mennyisége is egyre nő. Ezt a növekvő mennyiséget Magyarországon nagyobb részt komposztálás után lerakókban helyezik el. De a deponálás folyamatosan betiltásra kerül, hiszen a hulladéklerakók nagyon gyorsan megtelnek, és a biológiailag bontható szerves hulladék lerakásának megelőzése is elsődlegessé vált. Magyarországon jelenleg több mint 1 millió tonna 18-25 %-os szárazanyag-tartalmú szennyvíziszap keletkezik, amit hasznosítani kellene. A hasznosításnak két fontos alternatívája van, a mezőgazdasági felhasználás és a termikus hasznosítás.

A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának kritériumai:

Nem lehet felhasználni olyan talajok esetén, ahol határértéket meghaladó a mérgező anyag koncentráció, 5,5-nél alacsonyabb a pH-ja, durva homokos vagy agyagos területen, 60 cm-nél kisebb termőréteg esetén, ahol 150 cm-nél magasabb az évi talajszint, a talajvíz nitrát tartalma meghaladja az 50 mg/l értéket, illetve fagyott, havas vagy vízzel telített. Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap, és szennyvíziszap komposzt felhasználása védett természeti területeken, réteken, legelőkön, felszíni vizek parti sávjában, hullámterében, vízbázisok védőterületén, karsztos területen, ahol a felszínen, vagy ahhoz közel találhatóak ilyen képződmények. Ezek felhasználásánál 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől.

A felhasználható szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mennyisége attól függ, hogy mennyi nitrogén, mérgező elem, és káros anyag van benne, figyelembe véve a talaj tápanyag-ellátottságát.

A szennyvíziszap komposztálásának céljából az átadásról, és az átvételről is bizonylatot kell készíteni, illetve a komposzt mezőgazdasági átadásáról és árvételéről is.

A szennyvíziszapot és szennyvíziszap komposztot meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a határértékeknek A 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a megengedett mérgezőelemek és káros anyagok határértékeit a szennyvíziszapban és szennyvíziszap-komposztban.

 

A mezőgazdasági hasznosítás előnyei

A szennyvíziszapot régóta alkalmazzák trágyaként a talajok javításra. Elsődleges szempontként a szennyvíziszap növényi tápanyag és szervesanyag-tartalma miatt használják mezőgazdaságban. Talajkondicionáló, talajtermékenység növelő és humuszképző hatása van. Fontos tápanyagai a nitrogén, foszfor és kálium, ezen kívül tartalmaz tápsókat, nyomelemeket. Ennek köszönhetően szerves trágyaként hasznosítják. A talajba juttatott szennyvíziszap növeli a talaj humusztartalmát a szervesanyag-tartalma által. Ennek köszönhetően könnyebben művelhetővé válik a talaj, javul a vízmegkötő kapacitása. A szennyvíziszap kedvezően hat a talajra, mert kísérletek szerint jobban nőtt a talaj humusztartalma, mint amikor műtrágyával kezelték.

A mezőgazdasági hasznosítás kockázatai

A szennyvíziszapban a hasznos anyagokon kívül a hasznosításukat gátló káros anyagok is találhatóak. Ezek a nehézfémek, a toxikus szerves anyagok és a patogének. Ezek közül legnagyobb veszélyt a nehézfémek jelenléte jelenti, mert azáltal, hogy a növények felveszik a talajból, beépülnek az egész táplálékláncba, bár semleges és lúgos pH-nál ez a felvétel jelentősen csökken. A növényekben legkönnyebben a kadmium raktározódik el, amely veszélyt jelenthet. Emellett a cink és a réz is könnyen beépül a terményekbe, de ezek nem jelentenek nagy veszélyt az emberre. Ha szennyvíziszapot mezőgazdasági hasznosításra szánják, akkor csökkenteni kell a nehézfémtartalmát, de legalább a jogszabályban meghatározott határérték alá kell vinni. A másik káros anyag csoport a toxikus szerves anyagok. A szerves és szervetlen szennyezők mellett az iszap fertőzőképessége is kockázatokat jelenthet. Megtalálhatók benne különböző baktériumok (coli, streptococcus, clostridium), vírusok, gombák. De a megfelelő kezelési eljárásoknak köszönhetően a fertőző mikroorganizmusok többségét el lehet pusztítani

 

Mit tudunk?

Hogy büdös van! 

Honnan jön? Téglagyártól. 

Gyárt téglát? Már nemigen. 

Van haszna? Hogyne lenne. 2018. a szárnyalás éve! 

Az ügyvezető hatalmas osztalékot vett ki. Van másik érdekeltsége is Pápa mellett szól a hír. Igaz ez?

A városnak is van haszna? Hát, annak nem sok. 

Megfelelő hely ez szennyvíziszap tárolásra, feldolgozásra? Egyes szakértők szerint nem!

Fontos ez a tevékenység? Igen! De vannak szabályok és határértékek! Betartják? Ki ellenőrzi, milyen időszakonként? A külföldi iszapot milyen papírokkal veszik át? Ki ellenőrzi a szállítmányt és hogyan?

Hát, ezt kell kivizsgálni!

Mit mond az alkalmazott szakember? Minden rendben! 

Hiteles? Szerintem nem, de ettől még lehet igaza.

Milyen engedélyről beszélünk 2006-al kapcsolatban?

Tájékoztatás volt? Nem igazán.

Mi folyik a telephelyen, s mire van engedély? Rekultiváció, tárolás, vagy szennyvíziszap hasznosítás?

Vállalkozói haszon és talajterhelési díj összefüggése vizsgálva lett e valaki által?

2018-ban a PM Kormányhivatal engedélyezi a külföldi hulladék lerakását.

Valóban erre adott engedélyt?

De mit mond az Alaptörvény XXI. Cikk?

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

Tájékoztatták e a MJV Közgyűlését?

Ismerik e a területet? Alkalmasnak találták a város uralgó szél irányában, természetvédelmi területen?

Javaslom vizsgálö bizottság felállítását!