Közgyűlés 2018. 02. 08.
ELFOGADTUK A 2018-AS KÖLTSÉGVETÉST, DÖNTÖTTÜNK A POZSONYI ÉS A ZOMBORI FELÚJÍTÁSÁRÓL IS.
Az önkormányzati intézményeknél és cégeknél az idei évi béremelés meghaladja az egymilliárd forintot. 38,6 milliárd forintot költ a város fejlesztésekre melynek közel 70%-a kormányzati, 10%-a uniós forrás, a többi pedig saját erő.
Az ülés elején a testület megválasztotta a Választási Bizottság tagjait, akik le is tették esküjüket.
Az önkormányzati fenntartásban működő egészségügyi és szociális intézményekre, valamint a Kégl György Városi Egészségügyi Programra összesen 2,8 milliárd forint, az oktatási szférára 3,9 milliárd forint, míg a kultúrára 2,7 milliárd forint szerepel a költségvetésben. 2018-ban sem vesz fel hitelt a város, és nem lesz adóemelés sem, továbbá fehérvári magánszemélynek továbbra sem kell semmilyen helyi adót fizetnie.
„Büszke vagyok arra, hogy egy olyan város polgára lehetek, amely 70 milliárdos költségvetéssel gazdálkodik.”
mondta But Sándor felszólalásában, majd arról beszélt, hogy miért nem szavazza meg a költségvetést. Mint mondta „Szívem szerint megszavaznám mert jó a költségvetés, amit senki sem tagadhat, vannak azonban olyan prioritások, amiket nem tartalmaz.” Szorgalmazta, hogy növelni kellene a város bérlakásállományát.
A bérlakás program hiánya a város középosztálynak megerősödését gátolja.
Az önkormányzat tulajdonában körülbelül ezeregyszáz, bérbeadás útján hasznosított lakás és 800, nem lakás céljára szolgáló helyiség van. A lakásokért túlnyomó részében szociális alapú lakbért fizetnek a bentlakók. Hosszú évtizedek óta görgetjük az ebből adódó problémát. A lakbérekből befolyó összegek nem fedezik még a szinten tartást sem, így a város által nyújtott szociális ellátásokon túlmenően több tízmillió forintot kell évről évre betenni a rendszerbe. A városban a jól prosperáló cégek szinte mindegyike munkaerőhiánnyal küzd, és már az önkormányzatunk is sokat áldozott távoli területekről történő idecsábításukra. Közben a fiatalok körében az elvándorlás is jelentős, de itthon tartásuk fontos feladat lenne.
Ezért a jelenleginél differenciáltabb támogatási eszköztár szükséges. A lakhatás, mint alapjog érvényesítése során a legszegényebb és leszakadó réteg nagyobb mértékű támogatására, illetve a dolgozó, de EU átlag alatti jövedelemmel bíró középosztály erősítésére van szükség.
A lakás tulajdonlásának támogatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a bérlakás szektor növelésére. Nem utolsó sorban ez a munkaerő-piaci mobilitás javítása miatt is fontos, mint jeleztem, hogy sok helyen már munkaerőhiány van. A meglévő lakásállomány minőségének, elsősorban az energiahatékonyságának javítása is erősebben támogatandó. Mert ez tartós, valódi rezsicsökkentés, ami célzottabban juttatható el a középosztályhoz, ráadásul munkahelyteremtő hatása is van. Bár az építőipari kapacitás jelenlegi hiánya mellett szinte mellékes sajnos. A bérlakás szektor lakásállománya nem csak építéssel, de az üres magán lakások bevonásával is növelhető. Természetesen ennek érdekében külön adó, és hasznosítást ösztönző egyéb szabályozásra van szükség. Az viszont tarthatatlan, hogy a meglévő bérlakás állomány úgy csökken, hogy az eladásra meghirdetett, és a költségvetésben is bevételként számba vett lakások eladása után, sem attól függetlenül, sem az abból befolyt összegből nem gondoskodunk megfelelő bérlakások megszerzéséről, s ezáltal a fenti kívánalmaknak történő megfelelésről.
Természetesen örömmel nyugtázom, amikor az általam rég óta, és folyamatosan emlegetett „fecskeház” program sajátosságához igazított pályázaton meghirdetünk kettő lakást fiatal házasok átmeneti lakásgondja megoldásának segítése érdekében. Le kell azonban szögeznem, hogy kettő lakás az csak kettő fiatal házaspár gondját oldja meg átmenetileg. Azonban az uniós átlag alatt kereső alkalmazottak között még nagyon sok támogatásra szoruló fiatal család van. Hogy pontos számuk mekkora? Azt sajnos a hatályos lakáskoncepció lakásrendeletbe foglalása következtében senki nem tartja nyilván, illetve nem is történik jelentkezés, hiszen nincs is meghirdetve.
A költségvetés végrehajtása is elkezdődött ugyanis a testület döntött a Pozsonyi út Nagyszombati és Zsolnai közötti szakaszának felújításáról továbbá a Zobori út felújításának is kiírták a közbeszerzési eljárását.