A Magyarországért Együtt Mozgalom javaslata a képviselők jelölésére

2016.05.19 09:39

JAVASLATOK A POLITIKUSOK IRÁNTI BIZALOM VISSZASZERZÉSÉRE

A magyar országgyűlés, a törvényhozás legfelső fóruma, amely egy-egy parlamenti ciklus idején dönt nemcsak a kormány, de más országos főméltóságok kinevezéséről, megválasztja a köztársasági elnököt, továbbá elfogadja a költségvetést. Tagjainak, a képviselőknek kezében tehát óriási hatalom összpontosul négy évig. Ennek ellenére a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról nem támaszt különösebb feltételeket a képviselők indulásával kapcsolatban, csak a szükséges számú választópolgár ajánlásának bemutatását. Más országok választási törvényeiben általában szerepel az illető nagykorúságának, választójogának, feddhetetlenségének és állandó lakhelyének megkövetelése az illető országban. Tagadhatatlan, hogy a nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező országok sem szabályozzák túlságosan részletesen a képviselők állításának, illetve indulásának feltételeit. Ez a magyarázata annak, hogy időről-időre ezekben az országokban is kiderül, hogy egyes képviselők meghamisították az életrajzukat, az iskolai végzettségükre vonatkozó adatokat, vagy vagyonnyilatkozatukat. Sokkal nagyobb azonban a hasonló ügyek száma azokban az országokban, amelyek nem rendelkeznek demokratikus hagyományokkal, s ahol a botrányok, a korrupció miatt a lakosság körében általános bizalmatlanság alakult ki a demokratikus intézményekkel és a politikusokkal szemben.

Véleményünk szerint a demokrácia és az országgyűlés tekintélyének megvédése érdekében távol kell tartani a választásoktól a politikai kalandorokat, szerencselovagokat, akik megszerzett befolyásukat saját maguk, családjuk, rokonságuk vagyonának gyarapítására használják fel. Meggyőződésem, hogy a magyarországi lakosság jövője, gyarapodása nagymértékben függ attól, hogy a törvényhozásba kizárólag feddhetetlen, a közjó szolgálata iránt elkötelezett személyek kerüljenek be. A lakosság demokráciába vetett bizalmának visszaszerzését azonban nem a választási rendszer általános bírálatától várhatjuk, mert az átlagember ezt nem igazán látja át, hanem a képviselő állítás feltételeinek szigorú szabályozásától, mert az a politikus személyét állítja középpontba, s ezért érthetőbb mindenki számára. Erre vonatkozóan teszünk a következőkben néhány javaslatot:

Mindenekelőtt a jelölt állítás folyamatát kell megváltoztatni, hogy a pártok jól meggondolják, kit jelölnek, s ne az utolsó pillanatban alkudozzanak a jelöltről. A választóknak bőven kell időt hagyni, hogy tájékozódhassanak arról, hogy kik is a jelöltek. A parlamenti választásokon induló politikai pártoknak ezért a választások időpontjának kiírását követő 10 napon belül meg kellene nevezni azokat a személyeket, akiket egyéni képviselő jelöltként vagy listán indítani kívánnak, a függetlenként induló egyéni képviselőknek pedig be kellene jelenteni indulási szándékukat a választókerület jegyzőjénél.

Országgyűlési képviselő-jelölt lehetne, aki:

  • a.)    a választások időpontjában nagykorú,
  • b.)    rendelkezik választó joggal,
  • c.)    magyar állampolgár,
  • d.)   állandó lakhelye Magyarországon van, legalább 10 éve,
  • e.)    Magyarországon adózik.
  • f.)     nincs a közügyektől eltiltva,
  • g.)    nem folyik ellene büntető per,
  • h.)    korábban nem ítélték el a választási szabályok megsértése miatt,
  • i.)      akik korábban legfeljebb egy ciklusban töltöttek be képviselői posztot, vagy voltak polgármesterek,
  • j.)      azok, az előző ciklusban is megválasztott, vagy listán bekerült képviselők, akiket a Vagyon Vizsgáló Bizottság (ld. később) erre alkalmasnak talált.

1.      A képviselőt jelölő pártok illetve a független képviselő jelöltek a választások időpontjának kihirdetését követő 10. napig kötelesek lennének az interneten megjelentetni portfóliójukat, amelynek tartalmaznia kell:

  • a.       A jelölt programját.
  • b.      A jelölt életrajzát.
  • c.       A jelölt iskolai végzettségét, nyelvvizsgáit igazoló dokumentumok másolatát. Az interneten mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a képviselő jelölt szakdolgozatát, a bírálók véleményét. Amennyiben a szakdolgozat 15 évnél régebben készült, s valamilyen oknál fogva egyetlen példánya sem található meg, a portfólióban az államvizsga vagy záróvizsga jegyzőkönyvének másolatát kell szerepeltetni. Doktori cím esetében a portfólióhoz csatolni kell a a doktori bizottság jegyzőkönyvének másolatát, amely a védés alkalmából készült.
  • d.      A jelölt korábbi munkaviszonyára vagy munkaviszonyaira vonatkozó igazolásokat. Legalább 3 éves folyamatos munkaviszonyt kell felmutatni, amit nem lehet diákszervezetben vagy pártszervezetben végzett munkával teljesíteni. Csatolni kell a munkáltató igazolását és nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a jelöltet milyen beosztásban foglalkoztatta, utána a szükséges járulékokat befizette, s az adóelőleget a munkabérből levonta.
  • e.       A jelölt erkölcsi bizonyítványát.
  • f.       A Történeti Hivatal igazolását arról, hogy az illető a múltban nem volt egyetlen titkos szolgálat ügynöke sem, neve sem a tartótisztek, sem a beszervezettek között nem szerepel.
  • g.      Az Országgyűlés Vagyon Vizsgáló Bizottsága által kiállított igazolást az „új mandátum képességről”, ha a jelölt az előző parlamenti ciklusban is képviselő volt.
  • h.      A jelölt, továbbá felesége, élettársa és saját, nevelt, örökbe fogadott gyermekeik vagyon nyilatkozatát. Ehhez csatolni kell a földhivatali bejegyzések másolatát a családtagok nevén lévő földekről, ingatlanokról. A jelöltnek és az előbb felsorolt családtagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen, a magyar államtól vagy európai uniós szervezettől származó jövedelmekben részesülnek: munkabér, bérleti jog (trafik, föld, ingatlan stb.), közhasznú szervezettől, közalapítványtól, állami tulajdonban lévő cégtől, vagy EU pályázatból származó munkabér, vagy egyéb címen járó jövedelem.
  • i.        A jelölt köteles feltüntetni, ha korábban jogerősen elítélték valamilyen bűntett elkövetéséért, a büntetést részben- egészében letöltötte, de a büntetés egy részétől vagy jogi következményeitől amnesztiával mentesült.

2.      A jelölt köteles az alábbi nyilatkozatot aláírásával hitelesítve közzétenni:

  • a.       A 1. pontban közzétett adatok hitelesek, a valóságnak megfelelnek. Amennyiben a jelölt bekerül a parlamentbe, és a választást követően kiderül, hogy a közzétett adatok valamelyike nem felel meg a valóságnak, a képviselő kötelezi magát a nyilatkozatban, hogy mandátumáról azonnal lemond.
  • b.      Amennyiben a képviselő ellen köztörvényes ügyben vizsgálatot kezdeményeznek, önként kérelmezi mentességének felfüggesztését, arra az időre, amíg a vizsgálat folyik. Elmarasztaló ítélet esetén mandátumáról önként és azonnal lemond.
  • c.       Nem tagja semmilyen hazai vagy külföldi titkos szervezetnek, politikai tevékenységéért nem kap és nem fogad el pénzügyi támogatást semmilyen hazai vagy külföldi szervezettől vagy magánszemélytől. Nincsen és nem is volt semmilyen tisztsége, érdekeltsége, befektetése off-shore cégekben, adóhátralékkal rendelkező, még működő, vagy már megszűnt vállalkozásokban.
  • d.      Kötelezi magát, hogy megválasztása esetén azonnal lemond vagy szünetelteti tevékenységét azokban az intézményekben, amelyeket az országgyűlési törvény összeférhetetlennek tart a képviselői mandátummal.
  • e.       Kötelezi magát, hogy a parlamenti munkája során az országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében tartózkodni fog a durva kifejezésektől, sértő megfogalmazásoktól, ellenkező esetben az országgyűlés elnöke vagy alelnökei max. egy hónapig terjedő időtartamra megfoszthatják a felszólalás jogától.
  • f.       Kötelezi magát, hogy az országgyűlés munkájában rendszeresen részt vesz. Amennyiben egy hónapban több mint háromszor hiányzik az ülésekről, fizetése megvonható.

3.      A képviselők megválasztását követő vagyoni vizsgálatokról.

Annak érdekében, hogy a képviselők komolyabban vegyék a vagyonnyilatkozatok pontos kitöltését, azok ellenőrzésére egy önálló bizottságot kell létesíteni, amely kizárólag a képviselők vagyoni helyzetének vizsgálatával foglalkozik. Az új parlament összeülését követően Vagyon Vizsgáló Bizottságot (a továbbiakban VVB) kell felállítani, amelybe a parlamentbe került pártok 2-2 főt delegálnak. Ez szükséges garanciája annak, hogy a pártok – egymást figyelve – feltárják a korrupciós ügyeket. A Bizottság feladata lesz a képviselők és családtagjaik évenkénti vagyonnyilatkozatai helyességének ellenőrzése, valamint a tágabb családi kör vagyonnyilatkozatainak őrzése és a parlamenti ciklus végeztével, ezek figyelembe vételével, a képviselő új mandátum képességének megállapítása.

  • a.)    A képviselők az 1./g. pontban leírt vagyonnyilatkozatokat minden évben kötelesek benyújtani a VVB-nek. A VVB vizsgálatának eredményét nyilvánosságra kell hozni minden évben. Amennyiben a Bizottság a tényleges állapot és a képviselő, vagy valamelyik családtagjának nyilatkozata között 1 millió forintnál nagyobb eltérést állapít meg, a képviselő legyen köteles az eltérés nagyságának megfelelő összeget befizetni az Államkincstár alszámlájára.
  • b.)    Az új parlament összeülését követően a képviselőknek a Vagyon Vizsgáló Bizottságnál letétbe kell helyezni felnőtt, házas vagy élettársi kapcsolatban élő gyermekeik házastársának, élettársának, illetve az ő gyermekeiknek, továbbá saját nagyszüleik, szüleik, testvéreik, azok házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát. Továbbá a tulajdonukban lévő földekre, ingatlanokra vonatkozó földhivatali bejegyzéseket, valamint nyilatkozataikat arról, hogy milyen, a magyar államtól vagy európai uniós szervezettől származó jövedelmekben részesülnek: munkabér, bérleti jog (trafik, föld, ingatlan stb.), közhasznú szervezettől, közalapítványtól, állami tulajdonban lévő cégtől, vagy EU pályázatból származó munkabér, vagy egyéb címen járó jövedelem. Ezek az adatok nem nyilvánosak, nem kikérhetők, csak a Vagyon Vizsgáló Bizottság számára szolgálnak információul, a képviselő mandátum képességének vizsgálatánál. Amennyiben a tágabb családi kör valamelyik tagja nem hajlandó a fenti vagyonnyilatkozatot elküldeni a VVB-nek, akkor a NAV minden évben rendkívüli vizsgálatot köteles tartani az illető vagyoni viszonyaira és a gyarapodás forrásaira vonatkozóan.
  • c.)    A parlamenti ciklus 4. évének elején a b. pontban felsorolt szélesebb családi kör tagjainak meg kell ismételniük vagyonnyilatkozatukat, be kell szerezni a nevükön szereplő földhivatali bejegyzések másolatait, valamint a b. pontban felsorolt nyilatkozatokat is be kell nyújtaniuk. A VVB feladata, hogy összehasonlítsa a ciklus eleji és végi nyilatkozatokat, s amennyiben azt tapasztalja, hogy a szélesebb családi kör bármelyik tagja a magyar államtól vagy az EU-tól évi 20 millió Ft-ot meghaladó jogtalan jövedelemre, bevételre tett szert, akkor nyilvánosságra hozza azon képviselő nevét, akinek a családtagjáról van szó. A VVB ezt követően megvizsgálja az ügyet és az alapján dönt a képviselő új mandátum képességéről, t.i. arról, hogy az illető indulhat-e a következő választáson.

A képviselők fizetése nem haladhatja meg a minimál bér ötszörösét. Ugyanígy a nekik járó juttatások: lakás bérleti díj, iroda bérleti díj, gépkocsi használat együttes összege sem haladhatja meg havonta a minimál bér ötszörösét.

5.      A két ciklus (képviselői, vagy polgármesteri és képviselői) letelte után csak akkor jelöltethetné magát valaki újból a két poszt valamelyikére, ha az előző képviselői vagy polgármesteri ciklusának letelte után 5 évi folyamatos munkaviszonyt igazol, amelyet nem lehet teljesíteni pártmunkával valamilyen szervezetben, vagy pártalapítványnál. 

Vissza