Határőrséget újra

Itt egy tanult határőr barátom remek összefoglalójának közreadásával magam is érvelnék a határőrség újbóli felállítása mellett, mert megszüntetése a schengeni határsazkasz nagysága, a szervezet múltja és tudása miatt nagy hiba volt!

Határvadászok

Politológusok, online újság főszerkesztői, a tutit mindig megmondó emberek stb. használnak úton-útfélen fogalmakat, amikről ugyan állítják – de mégse tudják, hogy igazán mit takarnak. Beszélnek nyakra-főre határvadászokról is. Hogy mi legalább tisztán lássunk, nézzük meg, miről is van szó!

A tájékoztató jellegű rövid értekezésem a teljesség igénye nélkül, ideológia- és politikamentesen, tudományos, szakmai, szakszerű megközelítésben és tartalommal készült. Azért, hogy legalább mi, legalább itt lássunk tisztán.

Arról, hogy a Trianoni békediktátum után Magyarország honvédsége, hadserege csak egy bizonyos alacsony mennyiségi és minőségi kvóta alapján létezhetett, ezért a Határőrség berkein belül, bújtatva hoztak létre olyan alakulatokat, amelyek feladata, funkciója stb. nem határőrizeti, mint inkább honvédségi volt – most nem foglalkozok. Megfelelő hiteles irodalom áll rendelkezésre az érdeklődőknek. A jelen helyzet megértése kapcsán azzal sem foglalkozok most, hogy a határvadász erők a II. világháború során, elsősorban a közeledő Szovjet Vörös Hadsereg és a román katonaság ellen milyen hősiesen védekeztek, látták el harci-, honvédelmi feladataikat. Képet kaphat erről a hősi küzdelemről, aki pl. elolvassa Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj Gyimesi-szoros, 1944. című művet, stb.

Az újkori magyar határőrizet történetében a Dél-Szláv válság, a déli határaink mentén dúló háború miatt hozták létre létre a „rendészeti-akció” századokat, melyek rövid időn belül elnyerték a „határvadász” század nevet. A biztonsági kockázatok erősödése gyors reagáló képességű, megerősített, kellő mobilitással rendelkező alegységek létrehozását tette szükségessé. Ennek jegyében alkották meg a 3028/1992 számú Kormányhatározatot az államhatárok azonnali lezárására alkalmas kötelék felállításáról. Honvédséget nem volt ildomos a határ közelébe díszlokálni, mivel az a háború hazánk területére való átterjedését, eszkalálódását eredményezhette volna. Feladatuk a határvadász alakulatoknak – zászlóalj kötelékekben, váltásonként, az ideiglenes jelleggel ennek a konfliktus helyzetnek a kezelésére létrehozott határőrségi VIP ( Viszonylati Parancsnokság) alárendeltségében tevékenykedett az érintett Határőr Igazgatóságokkal együtt – határvédelmi, illetve demonstratív jellegű a lakosság biztonságérzetének erősítése stb. volt. Utóbbit a határterületi településeken hatalmas magyar zászlókkal ellátott, öles HATÁRŐRSÉG feliratú PSZH-k ( 4 kerekű Páncélos Szállító Harcjármű) demonstratív megjelenésével és közlekedtetésével érték el. Mire a szovjet államadósság keretében vásárolt BTR-ek ( 8 kerekű páncélos szállító harcjárművek) megérkeztek a Határőrséghez, szerencsére már nem volt szükség rájuk, laktanyákban kerültek elhelyezésre kivonásukig.

Azért, hogy a Határőrség határvadász századai az 1997. évi XXXII. törvényben meghatározott államhatár-védelmi és rendészeti feladataikat gyalogsági és kézi páncéltörő fegyverekkel lássák el, a századok létszáma, szervezete biztosítsa az ország védelmi tervében rögzített feladatok és az Európai Unió mobil határőrizeti szervezeteivel kapcsolatos követelmények teljesítését, megszületett a 2416/1997. (XII. 17.) Korm. határozat

A Határőrség határvadász századainak létszám- és eszközigényéről, valamint fegyverzetéről.

1998. április 25-én leszerelt az utolsó sorkatona a Határőrségtől, ezzel komoly változásokat hozva a testület életében. Megjegyzem, erre már korábban is sor került volna, de éppen a Dél-szláv válság miatt ezt el kellett halasztani. A sorállomány idejében a Határőrség természetes tartalék ereje volt a kiképző bázisok állománya. Ez azonban megszűnt, ezért volt szükség a fent említett rendeletre, illetve a határvadász alegységek átszervezés utáni fenntartására hivatásos állománnyal. A Határőrségnél soha nem volt szerződéses állomány!

A határvadász századok kötelékben, illetve járőr csoportban, egy- két-, vagy több fős járőrben is bevethető alakulatok határvédelmi, illetve határőrizeti, határforgalom-ellenőrzési, határrend fenntartási, akár határ- és idegenrendészeti és egyéb feladatokra. A határvédelem és a határőrizet külön fogalom, amit sajnos a médiában, illetve a politikusok és a megmondó, véleményt alkotó emberek kevernek, nem ismernek. Amíg a zöldhatárt őrző határőr őrsök, később Határőrizeti Kirendeltségek (HŐK-ök), milletve a határforgalmat ellenőrző FEP-ek (Forgalomellenőrző Pontok), majd Határforgalmi Kirendeltségek (HRK-k), illetve ezek összevonásából a zöldhatár őrizetére és a határforgalom ellenőrzésére integrált ”Határrendészeti Kirendeltségek (HRK-k) állománya határszakaszhoz, határátkelőhelyhez, illetékességi területhez kötött, addig a határvadász alegységek mobilok, könnyen bevethetőek a Határőrség illetékességi területén, az ország egész területén. A határvadász századok a Határőr Igazgatóságok alárendeltségében, a Bevetési Osztályok szervezetében tevékenykedtek. Ideiglenesen össze lehetett vonni akár zászlóalj szervezetbe is, mint ahogyan a VIP alatt ez történt. Csak a Nyírbátori Határőr Igazgatóság három ilyen századdal rendelkezett – Nyírbátorban, Csengerben, majd a migrációs helyzet következtében átdiszlokálva Fehérgyarmaton és Záhonyban kellően kiképzett személyi állománnyal, technikával, járművel és infrastruktúrával, amikor az önálló magyar Határőrség megszűnt. Ezek az alegységek így komplett kerültek át a Rendőrséghez. Azóta egyik század sincs meg, felszámolták, állományának kis része más rendőri szervhez került, nagy része pályaelhagyó lett – fiatal koránál fogva.

Ennek az erőnek – és természetesen az önálló magyar Határőrségnek - a hiányában folyik a maszatolás a déli határszakaszon napjainkban. Az ORFK által nagy dérrel-durral bejelentett határvadász századok és Határrendészeti Igazgatóság kapcsán több probléma is felmerül. A Határrendészeti Igazgatóság igazgatója nem rendelkezik határőr, határrendész képzettséggel, tudással és tapasztalattal, szemlélettel. A Készenléti Rendőrség parancsnok-helyettese. A Határrendészeti Igazgatóság mint igazgatóság, mint szervezeti elem a VIP-hez hasonlóan ideiglenesen magában foglalja-e a Határrendészeti Kirendeltségeket? Nem. A Készenléti Rendőrség alárendeltségébe tartozik, nem pedig az ORFK Határrendész Főosztálya – aminek Országos Rendőr Főkapitány –határrendészeti-helyettesi alárendeltségben és szervezetben kellene lennie(!!!) -, mint a magyar határrendészeti szakmai legfőbb szervezet alárendeltségében. Keverik a nyilatkozatokban – még az országos főkapitány is a bevetési osztály, határvadász század fogalmakat. Ezek nem egyszerűen játékok a szavakkal, hanem vezetéselméleti kategóriák. Attól, hogy valamire azt mondjuk, hogy határvadász, még sem kiképzettségében, sem módszertanában stb. nem az. Ráadásul a személyi állománya sincs felkészítve. Néhány napos gyorstalpalóval nem lehet.

A határvadászokra nem a határvédelem területén – mint ahogyan a Honvédségre sincs, illetve nincs szükség – vár feladat, hanem a határőrizet területén.

 Feladatukat a migráció kezelése során hangsúlyozottan az embercsempészek, embercsempész bandák és embercsempész hálózatok ellen kell(ene) kifejteniük! Ehhez szoros kapcsolatban kell(ene) együttműködniük a határőr felderítőkkel – akiket az un. integrációs tárgyalások során meghagytak volna, de utolsó(!) pillanatban mégis megszüntettek. A határőr bűnügyi és felderítő szervezet nyílt és titkos módszerekkel külső és belső felderítéssel harcolt az szervezett embercsempészet ellen. A rendőr-főkapitányságra vezényelt 24 rendőrnyomozó és a Készenléti Rendőrség Központi Nyomozó Iroda alárendeltségében működő 56 fős csoport ezt a feladatot ilyen szervezetben és a megszüntetett határőr felderítő hálózat nélkül nem tudja hatékonyan ellátni.

Attól, hogy a Jobbik mondja azt, hogy szükség van az önálló magyar Határőrségre, még igaz. Nem csak ő mondja. De miután az önálló magyar Határőrség megszűntetését évekig, ciklusokon átívelve tervezték, az MSZP-SZDSZ- FideSS háttérpaktuma alapján, az összes parlamenti párt beleegyezésével a Gyurcsány-kormány alatt hajtották végre – presztízs okok miatt szégyellik bevallani, hogy elhibázott, rövidlátó, szemellenzős döntés volt! ( Egyébként akkor, amikor a Milleniumi Parkban Bajnai- Kónya- Juhász beszédei elhangzottak kampánnyitóként, beszélgettem Kuncze Gábor volt SZDSZ elnökkel és volt belügyminiszterrel. Az volt a véleménye, hogy elhibázott döntésük volt a Határőrség megszüntetése. EZT Ő MONDTA NEKEM! Tehát történelmileg hiteles.

Csak arra kell vigyázni, hogy ideológiától és pártpolitikától, pártkáderektől mentes, szakmai szervezet legyen – újra!!!

Tanyik József

nyugállományú határőr alezredes

határőrségi tanácsos