Nem megoldás a bojkott!
A magyar ellenzék súlyos válságban van. Pártjainak népszerűsége a választások után tovább esett, a Jobbik éppen kettészakad, az MSZP folytatja önfelszámoló tevékenységét, az Együtt megszűnt, az LMP és a Momentum pedig belső küzdelmei miatt nem is értékelhető.
Időről időre felmerül a pesti megmondóemberek körében, hogy a NER lebontásához valamilyen bojkott lehetne az üdvözítő megoldás. Ennek azután helyben és országosan is mindig vannak lelkes támogatói, akik az én véleményem szerint nem igazán gondolják át a politika, és főleg a pártpolitika természetét, amely a polgári demokráciákban eléggé behatárolt, hiszen a közvetett demokráciák kialakulásának igencsak a kezdetén vannak azok az országok is, ahol ezzel kisérleteznek, a többiekben pedig a polgári demokrácia kialakulásakor létrehozott népképviseleti elvek mentén a pártok azok, amelyek megtestesíthetik a "népakaratot"!
Egy újabb polémiára adott lehetőséget Ungváry Krisztián (aktuális celeb politizáló) legújabb írása, amikor is a történész, akinek munkásságát magam eléggé pesszimistán ítélem meg. Emlékeztetni szeretnék mindenkit az ügynökaktákkal kapcsolatos adatoknak eléggé ellentmondásos nyilvánosságra kerülésére, és más hadtörténeti megnyilatkozásokra.
A szerintem "celeb mozgalmár" történész a történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja. Szerintem jobban tenné, ha inkább ezen feladataira koncentrálna, még akkor is, ha politikai elemzésében a kialakult helyzettel kapcsolatos tőbb igazság is felfedezhető az írásában. Azonban a konklúzió hamis!
Ennek az írásnak kapcsán is megindult a pártokat elutasító mozgalmi körökben - így a közösségi oldalon a fehérvári mozgalmárok között is - a vita az EP választás 2019. évi bojkottjával kapcsolatosan, ahol sokakat megtéveszt az írás, amely az alábbi, szerintem nem egészen világos megállapítást teszi.
A politikai nyereség akkor is adott, ha ebben a bojkottban nem minden ellenzéki párt vesz részt. Azok, akik a bojkottot felvállalják, éppen ezáltal lesznek hitelesebbek a magyar választók számára – amire igencsak szükségük is van. Velük szemben nem fog felmerülni az a vád, hogy valójában a NER kitartottai vagy megélhetési politikusok. Ezzel szemben viszont azok, akik felvállalják a színjátékban való részvételt, nehezen fogják tudni lemosni magukról ezt a bélyeget. Önzőnek, árulónak és butának lehet és kell nevezni őket nagy nyilvánosság előtt, annak érdekében, hogy ne kaphassanak a választóktól még egy esélyt. Hogy egy új, hiteles ellenzék hozzákezdhessen a NER lebontásához.
Maga is elismeri, hogy a bojkott felhíváshoz bizonyára nem minden "ellenzéki" párt csatlakozna. Tévedésnek gondolom az eddigi tapasztalataim szerint, hogy az ebben való részvétel, vagy nem részvétel bármely hitelességi problémát megoldana a választásra jogosultak körében. Gondoljunk csak az Együtt megsemmisítő vereségére, annak ellenére, hogy következetesen a NER legelszántabb ellenfeleként politizált, s mire jutott!
A NER ismeretének hiányára, vagy tévedésre vezethető vissza az, hogy a szerző egyáltalán nem számol azzal, hogy a NER bármikor képes azonnal létrehozni a saját "ellenzékét"! Gondoljunk a "kamupártokra", vagy azokra, amelyek vezetését a NER a markában tarthat.
Érdekes, és alapvetően világos az ellenzéki pártok jelenlegi helyzetének leírása, azonban az alábbi kérdésére adott saját válaszai már furcsábbak, bár a pártokra vonatkoztatva még igazak is lehetnek, de vannak kétségeim az objektív értékítélete vonatkozásában. Besorolását szerintem nem a valóság, hanem szubjektív értékítélete vezérelte most is.
Ki is az ellenzék?
Az ellenzék lehetőségei a jövőt illetően meglehetősen behatároltak. Fügefalevélként részt vehetnek a parlamentarizmus imitálásában, fenntarthatják saját struktúráikat, azonban igencsak kérdéses, hogy ezen felül mire van lehetőségük. A helyzet azonban mégsem reménytelen.
A NER működése szempontjából az ellenzék három kategóriára osztható. Az elsőbe tartoznak azok, akik ténylegesen veszélyeztethetik (legalább hosszú távon) a Fidesz hatalmát. A másodikba azok tartoznak, akiket Lenin nyomán „hasznos idiótáknak” nevezhetünk. Ők azok, akik viselkedésükkel akarva-akaratlanul Orbán Viktor kottájából játszanak. Végül van a harmadik kategória, azoké, akiket a Fidesz egyszerűen megvásárolt és ellenzéki színekben futtat.
Lépjünk túl azon, hogy az ellenzéki pártokat eléggé leegyszerűsítő módon sorolja három táborba, hiszen a legnagyobb baj nem ezzel van. A baj azzal van, hogy az őt olvasó emberekkel elhiteti, hogy az ellenzék csak ebből a három típusba osztott "ellenzéki" pártformációkból áll. Holott ez egyáltalán nem így van!
Az ellenzék mi magunk vagyunk!
Sokan, de sajnos legalább annyi módon akarják a NER-t lebontani. Lássuk be, ez így nem fog menni! A különböző lelkes csoportok, csoportocskák a közösségi oldalakon is tele vannak a NER kiszolgálóival, és széttrollkodják az egészet. Legtöbben minden ilyen csoportban virtuálisan és a valóságban is ott vannak, sőt még hintik is az igét, hogy így az ellenzék, meg úgy az ellenzék, de sem egy adományt, sem egy munkaórányi tettet bele nem tesznek az úgynevezett ellenzékiségbe. Ők azok, akik soha nem fogják megérteni, de nem is akarják, hogy az ellenzék mi magunk vagyunk!
Mi, a NER működését, az állami korrupciót, a hatalmi gőgöt elutasító polgárok! Mi, mindannyian a saját területünkön, településünkön, munkahelyünkön tehetünk a normális Magyarországért! Ha ezt beláttuk, alakítsuk meg a szabadság saját kis köreit, például egy civil társaság formájában legalább!
Ugyanis a különböző facebook csoportok, vagy a "média és celeb mozgalmárok" folyamatos tüntijei, vagy okoskodásai nem adnak hiteles információt, kik, mit szeretnének, és mekkora a támogatottságuk, hogyan vannak megszerveződve ahhoz, hogy egy nagy és közös munkában számítani lehessen rájuk!
A szervezettség pedig elengedhetetlen!
Mi magunk ezeknek a "hivatalos" szerveződéseknek a fórum jellegű együttműködésre való hajlandóságában bízunk, mert tapasztalataink szerint senki nem akar egy másik szerveződés alá tartozni, hiszen épp ez a függetlenség adja a civil lét alapját! De koordinációra kész szervezetek együttműködéséből normális országot lehet építeni.
Sokan ajánlanak ilyen, olyan érdekvédelmi, jogvédő, adományozó civil szervezetet (mint a TASZ, a Helsinki, a Migration Aid, stb.) kapcsolatfelvételre. Le kell szögezni, hogy a NER lebontásában nekik van szerepük, de az nem azonos azzal, amire az általunk elképzelt civil együttműködés szövetkezni akar. Ők soha sem akartak, nem is fognak közhatalmi funkciókra törni. Viszont a mai helyzettel elégedetlen polgárok szövetsége a helyi és az országos közélet részeiként, a nagypolitika alakításában is szerepet kíván vállalni, akár az önkormányzati választások, akár EP, vagy OGy választások során, hogy saját civil jelölteket állítson, és, vagy megfelelő pártok helyi jelöltjeit támogasson!
Tehát a NER ellen a CER, azaz a civil együttműködés rendszere az egyetlen járható út! Ami nem zárja ki a pártokat, mint az aktuális demokrácia képviseleti szerveit az együttműködés rendszeréből, de nem is támogat olyan pártokat, melyek nem részei ezen együttműködés rendszerének!
