“A mai eszemmel száz százalékig biztos vagyok abban, hogy közös listát nem érdemes állítani 2018-ra, baloldali együttműködésnek, összefogásnak nincsen értelme” – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöke. Az ellenzéki politikus portálunk kérdésére elárulta, nem ért egyet Gyurcsány Ferenccel, a DK “ingyen vizet” ígérő politikájával. A baloldali törpepártokról kifejtette, mások nem elég elszántak az ellenzéki politika megújítására, a nagyobb pártok önzése megöli az új ellenzék és a győzelem esélyének megteremtését. Az ellenzéki pártelnök szerint Orbán Viktor az unió perifériájára szorítja Magyarországot, szétveri Európát, és Közép-Európát is magával rántja a perifériára.
Hogyan érinti a pártot és Önt, hogy az utóbbi időben a sajtóban és a közbeszédben már nem csak Gyurcsány Ferenc, de még Bokros Lajos is nagyobb figyelmet kap, mint az Együtt?
Én ezt nem érzem, nem így látom. Éppen a Nézőpont Intézet, amely ellenzéki elfogultsággal nem illethető mutatta ki, hogy az Együtt a közvélemény-kutatásokban mért támogatottságánál is nagyobb jelenléttel bír a politikai kommunikációban, a sajtómegjelenésekben.
Persze, mert állandó szereplői a kormányt célkeresztbe vevő RTL Klub híradójának…
Nem csak az RTL Klubon vagyunk jelen, hanem másutt is rendszeresen, új arcokat, ügyeket végigvivő politikusokat mutat be az Együtt. Továbbá az elmúlt időszakban számos szakpolitikai javaslatot fogalmaztunk meg az oktatás és az egészségügy területén, amelyek szintén megjelentek. Tavalyhoz képest annyit változtattunk, hogy idén már két alkalommal is tartottunk olyan kirajzást, amikor 10-15 politikusunk a megyei sajtó számára adott tájékoztatót például egészségügyben, oktatásban. Nem érzem, hogy ne lennénk jelen. A korrupciós ügyekben, a korrupciós vádak megfogalmazásában is élenjárunk. Bokros Lajos a két-három rendezvényével került rivaldafénybe, de a napi hírforgalmazásban egyáltalán nincs benne.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ha már Bokros. Jó az az ellenzéknek, ha első sorba engednek olyan politikust, politikusokat, akik már többször is megégették magukat, porosak és a hírnevük megelőzi őket?
Válasszuk ketté a dolgot. Bokros Lajos most olyan ügyben szervezett tüntetést, amely fontos, amely mellett ki kell állni. A Fidesz terrorügyi alkotmánymódosítása elfogadhatatlan, és sajnáltam, hogy Gőgös Zoltánon kívül más ellenzéki politikus nem vett részt a tüntetésen. Szerencsére az Együtt nagy számban képviseltette magát, támogattuk a tüntetést. De, hogy a kérdésére is válaszoljak, bízzuk a választókra kit szeretnének. Nem szeretem azokat a szövegeket, hogy az egyik párt megmondja a másiknak ki vonuljon vissza. Ráadásul a Bokros–Surányi-csomagot én egyes hibái ellenére is egy fontos és a magyar fejlődés esélye szempontjából helyénvaló intézkedéssorozatnak tartom.
Éppen a választók döntéseiről beszéltem én is, akik már többször is kinyilvánították, kiket nem szeretnének látni a közéletben, de ezek a szereplők mégsem lépnek hátra. Ezért tart ott az ellenzék, ahol tart?
Az ellenzéki pártok a maguk szintjén teszik a dolgukat. Nem osztozom azokban a pesszimista megjegyzésekben, hogy 2040-ig minden választást elveszítettünk, és addig Orbán Viktor lesz hatalmon. Tény ugyanakkor, hogy van egy széttöredezett és a győzelemhez szükségesen széles választói koalíciót megformálni nem képes ellenzék, amelyben mindenkinek van felelőssége. A kisebbeknek azért, mert nem lettek nagyobbak, a nagyobb pártoknak pedig azért, mert talán nem vezetik eléggé ezt a folyamatot. Ilyen formában együttműködésnek, összefogásnak nincsen értelme. Az Együttben egy centrumban levő, szabadelvűségben és szolidaritásban egyszerre hívő politikát képviselünk, azon dolgozunk, hogy önállóan is el tudjunk indulni. Ezért döntöttünk úgy, hogy 106 jelölttel önálló pályán indulunk, és önálló jelölteket állítunk. A mai eszemmel száz százalékig biztos vagyok abban, hogy közös listát nem érdemes állítani 2018-ra. Választási pártot lehetne létrehozni, az nem kívánna közös listát. Az előválasztást is egy jó lehetőségnek tartom, mert az egyéni választókerületekben kiválaszthatják a legalkalmasabb jelöltet. Fájó, hogy a mai ellenzék nem nyitott erre. Pedig előválasztással, választási párttal ki lehetne törni abból a helyzetből, ahol az ellenzéki pártok vannak. Abban mi nem leszünk társak, hogy 2018-ban megismétlődjön a 2014-es kudarc. Ekkor önállóan indulunk, közös lista nem lesz senkivel. Félek, hogy ma úgy alakulnak a folyamatok, hogy a nagyobb pártok önzése megöli az előválasztást, az új ellenzék és a győzelem esélyének megteremtését.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Tehát már most kijelenthető, hogy 2018-ban nem lesz baloldali összefogás, vagy ha lesz is, akkor csak az Együtt nélkül?
Az az összefogás velünk biztosan nem lesz, ami 2014-ben volt. Szerintem közös lista sem, mert a magunk politikájáért és jelöltjeiért akarunk felelősséget vállalni, ezzel segíteni egy győzelmet, ha mások is engedik. És természetesen új miniszterelnök-jelöltet kell állítani.
Úgy érti, hogy egy teljesen új, eddig még soha nem indított miniszterelnök-jelöltre van szükség?
Korábbi miniszterelnök és miniszterelnök-jelölt nem tud választást nyerni szerintem, de ennek versenyben kell eldőlnie, nem bemondásra. Ebben az én véleményem is csak egy vélemény. Épp a világnézetek, országvíziók és vezetők közötti választásra volna alkalmas egy előválasztás. Világos ugyanis, hogy aki győzelmi eséllyel akar indulni 2018-ban, annak érdeke, hogy a Jobbikkal és a Fidesszel szemben egy jelölt legyen. Erre mi nyitottak vagyunk, de egyes pártok akadályozzák a versenyt, a versenyben való kiválasztást. Most arra törekszik az Együtt, hogy 106 választókerületben egyéni jelöltet állítson. Bod Tamástól Baranyi Krisztináig, Berkecz Balázsig sok alkalmas helyi politikusunk van. Most egy feladatunk van: azt a hangot kell képviselnünk helyben is, amely a korrupció ellen beszél, józanul és nem ígér ingyen vizet vagy egykulcsos adót.
Az ingyen víz és az egykulcsos adó Gyurcsány Ferencnek fricska, aki most meghirdetett programjában gyakorlatilag ingyen országot ígér?
Nem fricska volt. Fontosnak tartom, hogy a DK programot alkot, mert minden ellenzéki pártnak ez a kötelessége. Mi is ezt tesszük. Hónapról hónapra vannak új javaslataink a közmunka, a nők munkavállalási esélyei, az apa-gyes, az oktatás vagy az egészségügy területén. Végre megtudhattuk, hogy a DK olyan politikában hisz, amelynek része az egykulcsos adó lehetősége és akár csak két köbméter ingyen vizet adni a szegényebbeknek. Szívük joga ilyen politikát hirdetni, nekem pedig elmondani róla a véleményem, mert nem értek vele egyet. Olyan politikában hiszek, amely szabályozott módon, önkormányzatokon vagy azok társulásán keresztül, helyben, jogosultság alapján, a rászorulóknak ad támogatást a vízhez és a rezsihez. Sem a mai, fenntarthatatlan rezsicsökkentéssel, sem pedig az ingyen vízzel nem értek egyet.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Visszatérve az esélytelen baloldali összefogásra. Nem huszonkettes csapdája ez? Hiszen ha külön indulnak, akkor reálisan legfeljebb a parlamenti küszöb léphető át, de nem több.
Minden olyan alternatívában szövetségesei leszünk bárkinek, aki győzni akar és olyan, új programot kínál, amelyet el tudunk fogadni. De versenyben kihirdetett és megnevezett jelölteket kell állítani, akik hitelesek és tisztességesek. Több pártban vannak ilyenek sokan. Ma más nem elég elszánt az ellenzéki politika megújítására, ezért kényszerülhetünk az önálló indulásra és majd saját szövetségesek bevonására.
Nem tart attól, hogy ideér a varsói gyors?
Tudja a varsói gyors már annyit ment jobbra és balra Kelet-Európában, hogy fel sem tudom sorolni. A lengyel választások az MSZP-nek jelenthetnek rossz előjelet, nekik veszélyes, hogy ki tud íródni a hagyományos baloldali politika. Mi centrista politikát képviselünk, de nem akarunk úgy ide-oda ingadozni, mint az LMP, hogy megalkuszunk a Fidesszel, mert ebből szavazat nem lesz. A választók világos alternatívát szeretnének. A józan középút ebben más, mint a magyar baloldal útja. Ma Magyarországon van helye egy realista, józanul beszélő centrista politikának, lehet, hogy nem ez lesz a legnagyobb mozgalom Magyarországon, de bőven a parlamenti küszöb felett van ennek a szabadelvű, szolidáris politikának a támogatottsága. E tekintetben a magunk részét hozzá tudjuk tenni a varsói gyors kisiklatásához.
Az Együtt a korrupció ellenes harcára tekint csodafegyverként. De nem olyan ez, mint az amerikai kitiltási botrány, hogy ugyan történhetett valami, de nincs bizonyíték, és kívülről úgy fest, mintha légből kapott lenne az egész. Nem vitatva, hogy Magyarországon jelen van a korrupció, mégis a sajtóban leginkább csupán vádaskodásokat lehet olvasni, konkrét bizonyítékokról nem igen…
Az a helyzet, hogy ma mi vagyunk az az ellenzéki párt, amelynek politikusai, a Juhász Péterek, Pápa Leventék, én magam is és mások is tucatszámra, tesszük a visszautasított feljelentéseket. Pedig nekünk van igazunk. A korrupciós ügyeket mi a bíróságra, rendőrségre akarjuk vinni, de ma Magyarországon egy illiberális állam van, ahol egy ügyészi klikk Polt Péter vezetésével és a tisztességes ügyészekkel szemben nem az igazságot, hanem a Fideszt szolgálja, és ebben bizonyos rendőrök is társutasok. Ennek vagyunk az áldozatai. Az igazságszolgáltatás egy része cinkosa a Fidesznek, a mi felelősségünk így kisebb.
Ha már igazságszolgáltatás. Mi a véleménye a Hagyó-ügy és a vörösiszap-per ítéleteiről, a
melyek felháborították a közvéleményt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy az emberek érzése szerint ma Magyarországon jogszolgáltatás van, nem igazságszolgáltatás.
Egy politikus egy ponton túl tartózkodjon az ítéletek politikai minősítésétől. Szerintem Lázár János és Németh Szilárd rossz úton jár ebben a kérdésben. Szerintem a kolontári borzalom ügyében a polgárjogi felelősség áll meg, és nehéz lesz megállapítani el nem évült személyes, büntetőjogi felelősséget. Az engedélyezésnél és az állami, hatósági ellenőrzésnél biztos volt személyes bűn is, sajnálatos, hogy erre nem terjedt ki kellően a nyomozás. A Hagyó-ügyről az a véleményem, hogy volt egy olyan korrupt klikk, amely valamilyen módon összejátszott közpénzek felhasználóival fővárosi ügyekben. Ez néhány személyre és nem pártokra épült. A vádhatóság szégyene, hogy nem sikerült jobb vádat emelni, és abban gyengén érintették Mesterházy Ernő (Demszky Gábor korábbi főpolgármester főtanácsadója, az SZDSZ tanácsadója, “pénzcsinálója” – a szerk.) szerepét. Ugyanakkor egyáltalán nem zárom ki, hogy a Hagyó-ügyként felépített konkrét ügyben, ahol a tanúvallomások szerint egyesek erőszak alkalmazása után tettek vallomást, illetve hamis vádakat vártak el tőlük, a vádlottaknak nem áll fenn a büntetőjogi felelőssége. Így a mostani ítélet ilyen vádelőkészítés után akár korrekt is lehet.
De aki ma azt mondja, hogy 2010 előtt a közpénzek felhasználását érintően a fővárosban és a BKV környékén minden rendben volt, az ugyanúgy hazudik, mint aki azt mondja, hogy száz százalékig biztos, hogy Hagyó Miklós és az egész bűnelkövetői kört ebben, a propagandacélokra felhangosított ügyben kellett volna bíróság elé állítani. Egyet tudok: a városban közszájon forgott a pletyka, hogy addig üldözték Mesterházyt, amíg el nem kezdett fideszes gazdasági érdekkörökre tanúvallomást tenni, amikor is az ügyészség azt mondta, hogy álljon meg a menet, nem kell ilyen bátran… Ezután születtek olyan vádiratok, amilyenek születtek. Hangsúlyozom, szerintem ebben az ügyben lehetett olyan ítéletet hozni, amely felmentette a szereplőket, de senki nem állíthatja, hogy a kulcsszereplőkkel minden rendben volt. Épp a mai vádhatóság szégyene, hogy politikai koncepciót akar beteljesíteni, nem az igazsághoz közelebb jutni.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ön szerint összességében jó úton jár az ország?
Az ország történelmileg rossz irányba tart, a fegyelmezett, de hiánygazdálkodást folytató költségvetés mellett nem polgárosodó országot teremt a hatalom, hanem egy torz vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségekre épülő országot. Tíz százalék felül, kilencven százalék alul – ez Orbán politikája. Magyarország lecsúszó pályán van. Szerintem az országnak akkor van jövője, ha az európai centrumállamokhoz tart, szorosabban kapcsolódik az EU-hoz és idővel belép egy, a mainál jobban működő, megreformált eurózónába. Ma azonban nem ez zajlik, hanem Orbán az unió perifériájára szorítja Magyarországot, szétveri Európát, és Közép-Európát is magával rántja a perifériára. Ebből nem nagyobb gyarapodás és erős középosztály lesz, hanem nagyobb szegénység, nagyobb lemaradás.
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu