Az MH alkalmazása Alaptörvény ellenes

Az Alaptörvény 45. cikk szerint a Magyar Honvédség

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

(2) A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.

(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.¹¹⁴

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.¹¹⁵

Pekó József így határozza meg a katonai védelem mai értelmezése és szerepmódosulása kérdését.

"A katonai védelem fogalmi meghatározását tisztázatlan volta, jellegének és tartalmának módosulásai, formáinak sokrétűbbé válása, nemkülönben modernizációja elvi hátterének biztosítása teszik időszerűvé. Mivel az államok biztonságstratégiai érdekei, így fegyveres erői és azok állami célokat szolgáló tevékenységei is lényeges eltérést mutatnak, a katonai védelem fogalmának nemcsak általános nemzetközi, hanem sajátos nemzeti meghatározására is szükség van.

A katonai jelzővel illetett “védelem” a fegyveres erő alkalmazásának nemcsak a védelmi fajtáját jelöli, hanem magában foglalja a haderőnek a külső fegyveres veszélyek megelőzését és elhárítását biztosító minden lehetséges tevékenységi fajtáját és formáját. A katonai védelem az állami politika szintjén a biztonsági stratégia olyan kategóriájává vált, amely az értékek és érdekek védelmét jelenti katonai erő alkalmazásával, függetlenül az alkalmazás formájától. Ma már a módosuló katonai védelem az ország függetlensége, területi épsége, lakossága és anyagi javai védelmén túl más fontos nemzeti, sőt nemritkán nemzetközi értékek és érdekek védelmét is magában foglalja. Mindezeken túl a katonai védelem újragondolásakor számunkra lényeges szempont az is, hogy államunk az ország katonai védelmét a NATO, majd az EU biztonsága szavatolásának részeként is szervezi.

Mindezt figyelembe véve általános értelemben a korszerű katonai védelem - értelmezésem szerint -: a fegyveres erők nemzeti vagy nemzetközi biztonsági érdekeket és célokat szolgáló, a külső fegyveres veszélyek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tevékenységeinek és műveleteinek összessége, összefüggő rendszere."

Ahogy azt magam is vallom, a katonai védelem a külső, és fegyveres veszély elhárítására, megelőzésére vonatkozó tevékenység összessége!

Ebből adódóan a HM jogászai szereptévesztésük okán olyan törvényjavaslathoz aszisztálnak, melyhez a rendszeráltoztatás tisztelete mellett nem szabadott volna. A benyújtott törvénymódosító javaslat, mely kétharmados többséggel fogadható el ugyan, olyan jogosítványokat ad a haderőnek és olyan kötelezettségeket ír elő a katonáknak, amely túlmutat a demokratikus jogállam keretein.

A módosítás elfogadása egyben egy diktatúrikus államszerkezet kialakulásához vezet, mely ellen minden demokrata tiltakozása szükséges!